Mivel nagyszerűen éreztük magunkat előző este a vittulában, már délelőtt megbeszéltük, hogy akkor 9-kor találkozó a corvindrinkbárban, hogy folytatódjon a szuper bulis hétvége, a corvin drink után irány a fantasztikus pánik rádió koncert. főleg anilla szorgalmazta a gyors fogyasztást, hiszen alig várta, hogy lássa a színpadon nagy szerelmét...és olyannyira hevesen magyarázott, hogy egy laza kézmozdulattal kiöntötte a tonikját, szerencsétlenségünkre pont az odakéreckedő velünk szemben ülő 2 csövire folyt, akik kaptak a remek alkalmon, és azonnal szóba elegyedtek velünk. az egyik oda is súgta a másiknak: kérdezd meg, melyik diszkóba mennek? mi meg illedelmesen válaszoltunk nekik. erre az egyik hosszasan elkezdte kifejteni, hogy neki minden este ugyanaz az útvonala, kultiplex, k2, stb...(a többit sajnos nem értettük, elég akadozva bezsélt), a másik meg a testvéréről magyarázott, hogy az amerikában mennyire gazdag volt, négy villája volt, húszmillió kocsija, de elkapta a szerencsejáték heve, úgyhogy egy hómlesz lett.

a remek történetek után elindultunk, szerencsénkre épp kezdésre le is értünk a trafóba, ahol már a ruhatárnál furcsaságokra lett wendy figyelmes: 1. minden fiú ugyanúgy nézett ki, egyen gombafej, mintha valami bítlisz emlékzenekar-találkozóra érkeztünk volna 2. mindenkinek csillogott a feje, mármint nem glória övezte őket, hanem a hajukon meg a ruhájukon fura csillámpor volt. aztán a ruhatáros lány megoldotta a rejtélyt, kiderült valami őrült előkapott egy doboz csillámport és mindenkit beszórt vele.

aztán a pultnál órákig kellett szobroznunk mire megkaptuk az italokat, de utána végre benyomulhattunk a tánctérre, ahol persze feltűnt szííííínművésznő, akinek a tánca, szerkója és önnön maga minden alkalommal döbbenettel tölt el minket, most is egy szabályos otthoni cicanadrágban volt, értsd vastag harisnya, mini aranyfelső és egy olyan arany magassarkú, amilyenből egy fél párat wendy viccből tart otthon, és a kurva cipője névre hallgat. és tegnap feltűnt a tánctéren egy fehér diszkófelsős, fehér hegyesorrú csizmás szolis lány is, akinek trendy valamiért nagyon megtetszett, és folyton húzta magával, hogy táncoljon vele. már itt sejtettük, hogy valami nagyon nem stimmel ezzel a bulival, mikor jönnek le ilyen bankba való lányok, meg prolifejű fiúk a trafóba?

a pánik rádió után gondoltuk leülünk egy kicsit, erre mit tesz isten vademekum fúróhódék asztala mellé sikerült leülnünk (vademekum hód neve értelemszerűen azért az ami, mert randa hódfeje van), aminek nem nagyon örültünk, volt szerencsénk egyszer egy asztalhoz szorulni vele és tizenéves barátaival. vadenekum hód mindenhova - értsd mindenhova, a bulikra, a szigetre, iskolába - viszi magával a vízipipáját, amit mindenhol akkurátusan felállít, a barátai meg ahogy egyre részegebbek lesznek mindig leverik a pipa alkatrészeit, amiket aztán a mi asztalunk, székünk, kabátunk alatt keresnek. most az átlagosnál is furcsábban viselkedtek, mert hatuk közül két pár a leggusztustalanabb módon tátott szájjal csókolózott. nem is bírtuk sokáig a közeget, inkább megnéztük az ozone mamát, márcsak azért is, mert mint kiderült székelymarci zenekara, akit ezer meg ezer éve ismerünk. nem nagyon értettük, hogy hová tűntek a megszokott emberek, a közönség csupa furafejű alakból és ósdi nőből állt (béna magassarkú csizma, miniszoknya, kis kosztümfelső) de az első szám után megértettük mi a furaság oka. ez az ozone mama egy soundgarden és székelymarci meg chris cornell, nem nagyon jön be nekünk ez a zene enyhén szólva, ami azt illeti. 

úgyhogy újra visszavánszorogtunk az asztalunkhoz, csak az tartotta bennünk az erőt, hogy utána kőváripepi szettje következik. vademekum hódék addigra még készebbek lettek: az undorító csókolózó párok egyike szabályosan feküdt már a padon, a másiknál meg a lány teljesen rámászott a fiúra. nem vagyunk prűdek, de ez nekünk is sok volt. trendy oda is ment a fúróhódhoz, hogy mondja már meg mi van ebben a pipában, mitől lettek ilyenek a barátai. erre a hód: fű van ebben drága! még sose szívtak ezek a szerencsétlenek. majd a botrány csak fokozódott azzal, hogy egy fura alak kéredzkedett az asztalunkhoz, először csak békésen megsodort magának egy cigit, mi már meg se lepődtünk, majd anillával egy gusztustalan börtöntetkót vettünk rajta észre, amit kb ceruzával véstek a bőrébe, aztán nem kellett sok, kis zacskót vett elő, ott is volt már a feher por, szippantotta az orrába, mi először csak elképedt arccal néztük, majd felpattantunk és mielőtt még elővette volna a pillangókést sürgősen távoztunk ebből a fertőből, meg se vártuk kőváripepit.

az utcán anilla leejtette a zsepijét, trendy meg rászólt, hogy ne szemeteljen, ő le is hajolt, de mindennek betetőzése képpen pont egy kotont vett fel majdnem a zsepi helyett. ekkor már tényleg másra se vágytunk, csak hogy végre hazaérjünk a biztonságos otthon melegébe, de a hatosén szegény anillát körülvette 4-5 fiú, akik a sapkájáról kérdezgették, hogy miért csúcsosodik ki, meg hogy milyen minta van rajta. trendyvel ekkor már csak kővémeredve ültünk, és számoltuk vissza a megállókat, hogy végre leszállhassunk.