Na, hát először is minden kedves barátunknak és ismerősünknek köszönjük, aki eljött a megújító bulinkra, jó volt titeket látni.

Enyhén sokkot kaptunk a gödörnél található embertömegtől, isszonyat módon hömpölyögtek az emberek, végeláthatatlanul álltak sorba a mindenféle sátraknál, de mi trendyvel ügyesek voltunk és előre gondoskodtunk mindenről. tutuka egy egész üveg kasaszát, mrzl pedig egy fél üvegnyi tiszta, nemes cukornádpálinkát, szintén kaszaszát hozott nekünk ajándékba, mert szerintük a pitu szar, és proli. trendy otthon gyártott cukorszirupot, ami az este végére kellő hőmérsékletűre is hűlt, én pedig az éjjelnappaliban vettem jópár lájmot a koktélhoz. poharakat az egyik söröspultnál kértünk, majd jég is került végre, és indulhatott a koktélgyártás. hát nem árulunk el nagy titkot, ha azt mondjuk, nem könnyű egy mocsadék padon, embertömeg közepén kájpirinyát gyártani. de sikerült, trendy adagolta a jeget meg a szirupot, én szorgosan vágtam egy kiskéssel a lájmokat, facsartam a poharakba, mindezt a receptnek majdnem megfelelően nem szódával, hanem buborékos vízzel higítottuk. mindenki boldogan emelte a szájához a házi gyártású szuperitalt, ám a fejünk egytől egyig furcsa fintorra váltott, amikor rájöttünk, hogy az ital éppenséggel még jó is lenne, ha a kibaszott papírpoharakból nem olvadt volna belé a dreher felirat.

de az az apró bökkenő se gátolt meg minket abban, hogy boldogan koccintgassunk a tw megújulására és mosolyogva seperjük be a gratulációk sorát. szép lassan egyre több ismerősünk megérkezett, már kezdett egészen szervezett bulihangulat kerekedni. (azért itt megjegyeznénk, hogy a szinte az összes városlakó a gödörnél gyűlt össze, így nem volt nehéz ismerősökkel összeakadni...) rikárdó üdvözült mosollyal ült közöttünk, mivel elmondása szerint az előző éjjel megálmodta a lottószámokat és másnap vett is három szelvényt, és egészen biztos benne, hogy meg fogja nyerni a hatoslottó 880milliós nyereményét. szépen ki is osztotta közöttünk, kinek mennyit szán, lukáéknak például vesz egy házat, ahol művésztelepet rendezhetnek be, lesz egy saját alapítványa, ahol mecénásként segíti a fialat művészeket, anilla négymilliót kap majd, saját magának vesz egy csomo ingatlant, amiket majd jól kiad, én is lakást kapok, wendynek meg megveszi azt, amit mondd, legyen az bármi.

miután megegyeztünk rikárdóval, hogy ilyen szépen egyengeti majd a jövőnket, összeszedtük a koktélgyárat és letántorogtunk a koncikra, ahol trendy és anilla döbbenten konstatálta, hogy hátul van egy plusz rész, belányi meg kigúvadt szemekkel kérdezte, hogy tiiiiii ezt neeeem ismeritek? itt szoktak lenni a szíínházi előadások? anillának valami felsejlett, trendy viszont kussolt, mert ő bizony soha nem volt még abban a titkos részlegben. a koncert után a nagy meleg végett feltántorogtam a felszínre, magam mögött hagyva wendyt és anilláékat, és innentől kezdve, mindenki ment amerre látott, soha többé nem láttuk egymást viszont (ja, hajnali 2 felé még láttam a hajóstolvajfiút kóborolni egy szerintem lopott mobillal a kezében!) lényeg, ami lényeg a brazil cukornádpálinka rettentő finom ital, még úgy is, ha csöves módjára gyártjuk belőle a koktélt!