Anilla már jóelőre beharangozta, hogy milyen finom és bőséges a szállóban a reggeli, így a 9 órás kelés nem esett nehezünkre(ugyanis csak 10-ig volt reggeli). és valóban, rengeteget ettünk és finomakat. Mivel wendy ugyebár éjjel kicsit kimaradozott, úgy döntött reggeli után ledől még egy kicsit, anilla elment a bázisra netezni, én pedig valusektől kapott könyvemet olvasgattam. Amikoris megcsörrent a telóm, a főnököm volt, meló van. És ez csak azért volt igazán kínos, mert azt hazudtam neki, hogy én otthon fekszem betegen, ezért nem megyek dolgozni. Ugyhogy ahányszor csak telefonon beszéltünk, nekem folyton valami csendes zugot kellett keresnem, mintha otthon feküdnék a betegágyban.(ám néha azért a széchenyi térről be-be szűrödött egy kis rhcp vagy quimby dallam).

Éppen hogy elaludtam, mikor trendy rámtört, hogy azonnal keljek ki az ágyból, ragyogó napsütés van odakint. Miután felöltöztem, hánytam, és összetörtem anilla parfümjét, kiültünk a napsütésbe pécsváros főterére. Mivel nem vittem magammal könyvet, és a trendy-féle jelinek könyv elég uncsi volt, vettem magamnak egy hot magazint, amin igazán jókat szórakoztunk.

A napozás és ebéd után beültünk a Ha felnövök, Kenguru leszek(Kad porastem bicu Kengur) című szerb filmre. Mivel a film több szálon futott, és mivel nagyon álmosak voltunk, és mivel többször el is aludtunk, így a 92 perces film olyannak tűnt, mintha legalább 3 órás lett volna, és persze semmit nem értettünk belőle. Ja, és ráadásul a pécsi uránia mozi székei igen kényelmetlenek voltak...főleg alvásra.

a remek film után wendyvel elnyaltunk egy vízízű fagyit, a jókai téren belenéztünk a sárkány és papucs című rajzfilmbe(elég szar volt),a széchenyi téren összetalálkoztunk anillával, én így vele beültem a port.hu sátorba netezni, wendy meg addigra már teljesen kinyiffant, így ő visszament a szállodába és délután fél5-től este 9-ig húzta a lóbőrt.

anillával megnéztünk egy jó kis sztendáp komedit, meg elmentünk helyet kereseni, ahol kajálhatnánk. csatlakozott hozzánk orosdy dani és wostry feri, ők is az egyik helyről a másikba mentek, ugyanis mindenhol teltház volt. az áfiumban úgy tűnt van hely, le is ültünk egy hatalmas asztalhoz, de a pincér aggódó fejjel jött oda hozzánk, hogy sajnálja, de ez 23 személynek van lefoglalva. még üldögéltünk ott egy kicsit, majd észrevettük, hogy van egy kis asztal a sarokban, gyorsan el is foglaltuk. én persze mint szarválasztó, nehezen tudtam dönteni, ráadásul a kigondolt pizza sem jött be, ugyanis a 23 főnek kalapos babgulyást tálaltak, és mivel kicsi kemencéjük van, a pizzát nem tudják megsütni, max 2 óra múlva. a húsételek drágák voltak és annyira nem is voltam éhes, így kértem egy fél adag pulykaragulevest. ami meg hideg volt.

én meg nagy nehezen megébredtem, elindultam az áfiumba, ahol alig vettem észre a sarokban nyomorgó trendyéket. mire benyomtam a tésztámat, már lovasbé és sedan is feltűntek a helyen. wostry feri kijelentette, hogy ő mennyire utálja  rendőröket, erre persze trendy úgy reagált, hogy ez elég szomorú, mert ő is az. Elmondása szerint a XIII. kerületben van az alakulata, és lovasbével is egy razzia során ismerkedett meg.

Az est vége felé jobbnál jobb történetekről beszélgettünk, például hogy a rendőrség után trendy a nők lapjánál helyezkedett el, meghogy mennyire jó sorozat a szomszédok és hogy kinek melyik a kedvenc része a történelemből (ez csak azért került szóba, mert október 6. volt, az aradi vértanúk emléknapja, és mint tudjuk trendy számára ez nagyon fontos, és egész nap mindenhez hozzáfűzte, hogy: "ugye tudod a 13 aradi vértanú nevét? halljam csak!", így már alig vártuk az éjfelet, hogy vége legyen a megemlékezésnek és trendy befogja végre) Ám azt est fénypontja orosdy dani mondata volt, aki sedannak arra a megjegyzésére, hogy ő még bulizna (mi a hajnali buszt ajánlottuk neki erre)az egyik pécsi szórakozóhelyre  csak ennyit mondot: sok ott a  fékmájer. mi döbbenten néztünk rá, hogy ez meg mit jelent. dani meg eképp magyarázta Sedannak: májer, áj dont no in inglis, bát ju no vat iz fék. Sedan meg csak bólogatott...

mivel hajnali 5kor kellett kelnünk, éjfélkor már a hazaindulást fontolgattuk, én még szívesen ettem volna búcsúzásképp egy sültkrumplit a mekdónáldban, de pont az orrom előtt zárt be. mi még anillával betértünk a murphy's be egy búcsú pálinkára, wendy meg haza. megittuk az italadagunkat, összefutottunk apostagiákossal, majd mi is nyugovóra tértünk.

a hajnali 5-ös kelés még csak haggyán, ami ennél sokkal rosszabb volt, a mecseki dimbes-dombos tájék, így hajnali 6kor nem volt túl kellemes élmény a gyomor fel-le liftezése, sőt kifejezetten hányingergerjesztő érzés volt. egyébként a buszon volt egy tokijohotel mutanoid fiú, akitől anilla megkérdezte, hogy tényleg pestre megy-e ez a busz, a fiú rábólintott, hogy igen, trendy meg a hátső sorból kicsit hangosan megköszönte, hogy "kösz, tokijohotel". Persze a fiú meghallotta, és rávágta: "nem vagyok tokijohotel." A vonaton még viszontláttuk szemből is, és megerősített minket igazunkban, hogy nemcsak a hajtípusa, de még a szerkója is kicsit tokijos. 

A déli pályaudvaron könnyes búcsút vettünk sedantól, akinek még 2 órája volt a repülő indulásáig, ezalatt 3 dolgot szeretett volna csinálni: megnézni a parlamentet és a dunát,meg enni valamit (gondoljuk a mekiben). reméljük, sikerült neki...