Újra eljött egy szülinap, ezúttal valusek és anilla lettek 26 évesek. (itt jegyezném meg, hogy nekem is- mmint wendynek- is volt szülinapom, meglepetésbulim, negyedszázad, ilyenek, de trendy nem írt róla, anilla meg nem tette fel a flickr-jére a képeket, amit kicsit sajnálok azért...).

mivel minden évben a nagy meglepetés a lényeg, eddig valusek mindig háttérben maradt, mert bár egy napon és egy éveben születtek anillával, eddig mindig valahogy csak anilla számára volt meglepetés a buli, úgyhogy idén anilla is bekapcsolódott a részben saját szülinapja megszervezésébe és mindenki azon ügyködött, hogy végre valuseknek legyen a nagy meglepetés. péntek este szépen össze is gyűlt a fiúkosárcsapat, a lánykosárcsapat, a kollégák sora, a régi osztálytársak meg mi. a helyszín a corvintető különterme volt, mint saligeri később meg is jegyezte, igazán megmenősültek a mi kis béna meglepetés bulijaink, míg régen koszos csehókban gyűltűnk össze, most már jelszó és menő karszalag, különterem, különerkély és különpult dukál.

trendynél csak munkvera volt idegesebb, együtt ugráltak és sikítoztak, hogy "jajjjajjannyiraizgulok!mikorjönnekmáristenem?!" katka és munkvera még egy gyönyörű üdvözlő kompozíciót is csináltak. íme:

rikárdó, aki előző este érkezett vissza itáliából kijelentette, hogy ez meg az ő welcome partyja is, és tessék őt is ünnepelni, szépen meg is tapsoltuk, de azért tényleg nagyon vártuk már, hogy befusson valusek és anilla. és nem kellett sokat várni, mert végre megérkeztek, valusek elérzékenyülve állt a rengeteg ember láttán, mindenki boldogan ömlesztette rájuk az ajándékokat:

valusek többek közt egy önnönmagát ábrázoló pólót kapott, anilla meg lámpákat, de arról nem készült fotó, sajna

ez volt, az első buli, ahol nem azonnal a tortát kezdte zabálni mindenki, hanem helyette szeleibélán csodálkoztunk wendyvel, hogy egyre helyesebb és mennyire jófej, hogy így ismeretlenül igent mondott a meghívásomra, hogy mennyire vicces is lesz valusek meg ő újra egymás társaságában, és igen. munkvera a döbbenettől meg se bírt szólalni először, majd a következőket mondta akadozó nyelvvel bélánknak: "én több évig kapcsolatban voltam az ünnepelttel, és azt kell mondjam, egy az egyben..."

katka és béla, aki kérte trendyt, hogy többé ne mondja ki vele kapcsolatban, azt a szót, hogy mutanoid, deháááát...

míg garamté finom italokat vett nekem, amit ezúttal is nagyon köszönök, trendy valamit ügyködött az egyik szobában márkóval, janekkal meg rikárdóval, majd kirohant hozzám, hogy "gyere gyorsan, a *rikárdóval valami baj van!" mentem is, a következő jelenetre érkeztem: rikárdó nyög, és a lábára hajol, közben csak ennyit mond: "nézd mi történt velem!", lába helyén pedig egy szürke próbababa láb van.

majd gondolt egyet, kivette a fent látható lábat, és átadta márkónak, és elkészült az év fotója:

a másik vicces eset trendy és navarro beszélgetése: témájuk barátokközt tóni halála, trendy mindegyik mondata végére hozzátette, hogy "úgymond", navarro pedig erre: "konkrétan". én közben brighttal beszélgettem, aki ugyebár az általunk imádott isolde férje, és tényleg olyan voltam, mint a legutolsó őrült rajongó, rajongómonológom közepén érkezett meg belányi, észbe kaptam, és mondtam brightnak: "ne haragudj, most át kell adnom egy ajándékot!" erre ő döbbent fejjel: "még ajándékot is kapok?" asszem ez mindent elmond a viselkedésemről.

navarro kifejtette wendynek, hogy megtalálta a blogunkat, de mennyire meg van sértve, hogy őt jáksó lászló mutanoidnak tartjuk. wendy nem győzött magyarázkodni, hogy nem nem, az csak egy szerencsétlen véletlen, és valójában navarro egy másik lacika mutanoidja, jobban mondva annyira nem is hasonlítanak, navarro kérdése: "akkor mink hasonlít" erre wendy: "háát a szemetek, a szátok, arcvonásaitok, a homlokotok..."

közben a torta mégis felvágásra került, és mivel nem voltak evőeszközök, rikárdó egyszerű módszerhez folyamodott: a kezével tömte a szánkba wendyvel a tortát, csodás volt az ízaroma, azt kell mondjam. anilla meg épp elhaladt melletünk, megvető pillantásokat vetve ránk, ám mikor az ő arca felé is repült egy hatalmas tortaszelet, ő is élvezni kezdte a tortamajszolást. bár később rikárdó percenként jött oda hozzám, hogy: "szagold meg az ujjam! tök hányás szagú! miattatok van, meg a tortától!"

ezután már csak foltokban emlékszünk az eseményekre, egy hatalmas embermasszává, sodródássá alakult a buli, mindenütt őrült emberek és esetek, például belányi, aki szintén szülinapos volt, és már tökrészegen érkezett a bulira, botrányos jelenetek köthetők hozzá, például, hogy mindegyikünkkel csókolódzott, amire másnap egyáltalán nem emlékezett. és annyira izgatott volt a szülinapja miatt, hogy percenként számolta vissza az időt éjfélig (szeptember 1-ig), és mikor az óra elütötte az éjfelet, utána meg már azt számolgatta, hogy mennyi ideje 31 éves...

aztán elkezdtek hazafelé szivárogni az emberek, nehányan még ropták a tánctéren, vagy csak álldogáltak a teraszon, mi meg csak tántorogtunk ide-oda, majd lassan hazaindultunk.

mármint mi haza, anilla meg egészen máshová...