tutuka már egy ideje beköltözött újdonsült lakásába (ahol egyébként wendy szuper meglepetés bulija is volt, még júliusban - a szuper alatt most a fokozott iróniát kell érteni...), ám a lakásavató megapartyt a sziget nulladik napjáig halogatta, hogy a fantasztikus metál ájronméden tematikában tobzódhasson minden kedves meghívott barátja. Olyan kilencre össze is gyűltünk jópáran a nagyon szép juppielakásban, és bár nagyon jól esett tutuka különleges házipálinkája, amit rögtön belépésünkkor a kezünkbe nyomott, az egy kicsit zavart minket, hogy csak és kizárólag két gánszendrózisz szám ment folyamatosan.

az est egyik érdekességét wendy szolgáltatta, akit a héten meglátogatott újzéélandi unokatestvére, eliot, aki mindenkinek elmondta, hogy újzéééland messze van, de most londonban él, ahol krikettet és rögbit tanít. a rögbin rikárdó kicsit meglepődött, mert eliot nagyon magas és vékony, rikárdó meg azt hitte csak zömök kigyúrtak játszanak rögbit. a másik csodás dolgot pedig tutuka szolgáltatta, aki beüzemelte nagyszerű wiii-jét és indultak is a monstre tenisz, teke és boxmeccsek. Egymásnak feszültek az izmok, wendynek sikerült kétszer is kiütnie rikárdót boxban, de végül persze nem ő győzött, ellentétben anillával, aki azt üvöltötte, "nem tudom, hogy kell ezt játszani, nem tudom, hogy kell ezt játszani" és közben folyamatosan hadonászott a karjaival, és mit tesz isten, az első menetben kikáózta rikárdót, aki szóhoz se tudott jutni a meglepetéstől.

 

persze mire én megérkeztem sárival már nyoma sem volt a házipálesznek (vagy csak eltitkolta előlünk tutu), helyette jégert nyomott a kezünkbe, amit mindketten nagyon utálunk. mondtuk is, hogy mi ezt nem igazán szeressük, erre tutu rávágta, hogy nem is kell, igyátok meg egy húzásra, nem is fogjátok érezni az ízét. én meg elhittem, de persze nem volt igaz, mert utána rettentő torokmaró íz volt végig a számban.

 

nem elég, hogy kint kb ezer fok volt, a nagy ugrálásban mindenki rettentően izzadt, és hiába álltunk ki az erkélyre, még szellő sem lebbent, ami hűtött volna. egyedüli menekvés a folyósó volt, és még szerencs, hogy a házba eddig kb 2 lakó van, mert így bátran lehetett üvöltetni a zenét plusz hűtés céljából kint ácsorogni. garamté olyannyira metálkoncerten érezte magát, hogy a teniszmeccs közben le is tépte magáról a pólóját, és egyszál szegecses övben tombolta végig az est hátralévő részét.

 

idővel belányi is befutott, aki rögtön méricskélni kezdett, hiszen hamarosan beköltözik az új lakásába, és fel kell mérnie mindenhol a terepet. én már nem is tudom, hány óra felé járt, amikor odaléptem trendyhez, hogy nem-e megyünk, ő meg jó gyerek módjára bólintott, hogy de bizony.
 

ám az indulásunk nem volt zökkenőmentes, mert nem elég, hogy rikárdó folllyamatosan pattogott, hogy neki indul a busza, és hogy siessünk, kilépve az ajtón borzalmas látvány fogadott minket. tutu egyik haverja teljes káóban ült a földön, ráadásul epilepsziás gyógyszerre ivott, aminek ugyebár bodóviktor révén ismerjük a hatását. és mikor kiderült, hogy a visegrádi utcában lakik, természetesen nekem kellett volna velem hazamenni. mondtam, szó sem lehet róla, de wendyék szerencsére velem tartottak. szegény férfi alig tudott felállni, semmire nem reagált,. aztán mikor anilla magázva szólt hozzá, rögtön válaszolt is valamit. ezek szerint fegyelemre volt csak szüksége.

a taxiba épphogy betuszkolta magát, folyamatosan fújtatott, mint egy őrült,a taxis meg is jegyezte: ez a hang normális nála? mi meg mondtuk: nem tudjuk, mi is most utazunk vele először.

adott nekünk több mint háromezer forintot, ami kicsit sok volt, de amikor vissza akartuk adni, csak azt kiabálta, hogy drink it! aztán meg, hogy sose kezdj nővel és hogy shut my fuck up, amikor eliot mondta neki, hogy az helyes shut the fuck up, egy kicsit csöndbe maradt. aztán eliot kérdezgette, hogy jön-e a szigetre, a válasza csak annyi volt, I try not to. Ebben is maradtunk vele, nagynehezen kiszállt az autóból, mi meg kicsit örültünk is, hogy nem került semmibe nekünk ez a kis taxizás, köszönhetően a drink it pénznek.