az utóbbi időben tottálisan behavazódtunk, csak kapkodunk ide-oda, és bár az éjszakából nem tűntünk el, csomó vicces dolog történik továbbra is velünk, de sajna napközben annyira elbénázódunk, hogy már nincs erőnk megírni az elmúlt esték történéseit.

ezért kitaláltunk egy vadiúj módszert: a helyszínen körmöljük le, hogy mik történnek velünk éppen, ezt másnap (vagyis hát pár napra rá...) beszkenneljük, és ímhol az eredmény:

rettentő izgatottak voltunk már a hs7 koncert végett, én meg gondoltam magamban, tök rég voltam ugrálós koncerten, úgyhogy felhúztam a konverszem, egy farmert, meg egy pólót azt csá. aztán a corvin drinkben, ahogy wendy elkezdett vetkezni, döbbenten tapasztaltam, hogy ő meg tök elegántos. egy szép barna egyberuhában volt, hozzá passzolós nyaklánc meg öv, csillogó harisnya, kiscsizma. szóval, úgy néztünk ki, mint egy anya, meg a tinilánya.

mivel sietnünk kellett duplavodkát ittunk, és kb 30 perc alatt benyomtuk az adagunkat, felpattantunk a villamosra, és seperc alatt ott voltunk a hajón. a ruhatárnál már garamté villogott a telefonomon, hogy hol vagyunk már, és már mentünk is a koncertterem felé, mikor trendy hirtelen visszafordult, hogy ő a jegyét beadta a ruhatárba, aztán mikor kikérte a táskáját, rájött, hogy a farzsebében volt a jegy...cseppent sem voltak idegesek a mögötte állók a sorban.

kikértük a szokásos fröcsike adagunkat, amit trendy valamiért édes bornak érzett, de a pultossrác és én is lehurrogtam, hogy ugyanmár, ez száraz. garamtét és mrzl rögvest kiszúrtuk, ugyanis a trendy által képzelt tinik helyett bizony elég sok volt az öreg és ósdi pár, akik még a gyorsabb számoknál is a szokásos fiúátkaroljaalánythátulról pózban kővé meredve álltak.

garamté már a koncert előtt kérdezgett, hogy hová megyünk utána, merthogy itt nem lesz semmi, aztán viccesen mondta, menjünk a kultiba, én meg fogyi módon rávágtam, hogy jó! még mrzl is nevetett ezen a bénaságomon, csak én fogtam fel nehezen, hogy miért is...

a koncert után tényleg elég nagy lett a pangás, kb mindenki rögtön a ruhatár felé vette az irányt, és ahelyett, hogy mi is eképp cselekedtünk volna, a bárpultnál kötöttünk ki.  úton az orrbár felé óa tömegben kicsit elsordródtunk egymástól a fiúkkal, ezért trendy a kedvenc reklámját jászotta mrzlel:

mrzl: -- csúúúúszok hazaaaa bébibogyóóó

trendy: -- coool, ákkor este ütközüünk

képtelenek voltunk dönteni, hogy mit igyunk, ezért elkezdtük faggatni a pultoslegényt, hogy van-e valami zárási akcióban occsóbban. a fiú nem nagyon értette, hogy mit akarunk, fapofával az iroda felé mutatott, hogy ott érdeklődjünk. aztán wendy felkiáltott, hogy igyunk pitut, aminek a logója egy bazi nagy rák volt, és garamté azt mondta, ez rákpálinka, én meg persze (mind mindent aznap este), elhittem. de az volt a legoccsóbb, meg wendy mondta, hogy ő azt egy csomót ivott már lájmmmal és hogy mennyire finom. lényeg a lényeg, felhörpintettük, az ízéből semmire sem emlékszem, csak arra, hogy rettentően elkezdtünk tántorogni tőle. (azt kiderült, hogy ez a csomo lájmmal persze a kájpirinnya fantasztikus koktél volt, de wendynek ez nem jutott akkor eszébe.)

eközben garamté a szíííínműűűűvésznővel esemesgetett, hogy mi hány merre hol, és mikor kiderült a sziiiiimplában van, úgy volt, hogy oda megyünk, de kilépve a hidegre, rájöttünk, hogy mi már innen csak haza megyünk.

a hidon lábbusszal mentünk át, miközben ordenárén üvöltve magyar slágereket énekeltünk,  ilyeneket, hogy: jööööööööööjj viiiisszaaaa vááándooor meg hogy keeeeeeeeeelll, hogy vááááárj váááárj is meeeeeeeeg, és rájöttünk, hogy mi tuti befutók lennénk a popdarálóban. (meg egyébként is wendy pont abban a házban lakik, ahol ennek a kásztingja van, és minden szombat és vasárnap reggel ósdi magyar slágerek kornyikálására ébred.) mrzl meg mint egy űrlény jött mellettünk, ugyanis ő ezek közül semmit nem ismert.

és miközben vártuk az éccakait, garamtével jókat nevettünk a bolgár megasztáros ken leeen, akit trendy béna mód nem ismert. aztán felszálltunk a buszra, ahol rettentő büdös égett szag volt, el sem tudtuk kpépzelni, mi lehet az, kiderült elégett a busz féke, mindenkinek le kellett szállnia, csak mi ketten maradtunk ott, és vártuk be a kövit.

ekkor csatlakozott hozzánk egy fiú, aki az arató diszkóról magyarázott, hogy ő oda megy, és hogy pesten nincs semmi normális hely, kivéve az arató diszkót, meg, hogy nem nagyon tudja hol van az oktogon és még dumált dumált dumált, de minket már csak az otthon melege érdekelt.

És ne csüggedjetek, hamarosan jön a titanik nyitója utáni éjszakánk beszámolója, annyit mondunk PÁBLÓHÁNI

Mindig is tudtam, hogy wendy bátor nő...én mindig is tudtam! És most itt a bizonyíték, wendyt bár a férje mentette meg, azért látszik mennyire erős. ja igen, ööö wendynek férje lett a héten.

Csak ennyit idéznék a cikkből:

 "Wendy épp a folyóparton álldogált, amikor egy két és fél méteres krokodil megragadta a lábát és a vízbe vonszolta. A nő széthúzta az állat állkapcsát, hogy kiszabadítsa magát, miközben férje, Norm Moreen után kiabált. A következő, amit észleltem, emlékszik az asszony, hogy Norm ráugrott a krokodil fejére és a szemét kereste."

Itt egy kép is bizonyítéknak

Mivel a legutóbb egyik legkedvencebb olvasónk felrótta, hogy az a baj, sose tudja, hova fogunk menni, csak utólag olvassa a jó kis beszámolóinkat, ezért most mutatjuk meg, hogy holnap, azaz szombat este itt leszünk:

Már alig várjuk, csütörtökön megvettük trendyvel a jegyeket, és az első sorban állva fogunk minden számot üvölteni. Gyertek ti is!!

A jegyek átvétele után trendy a jegyre pillantva a foga között megjegyeze, hogy "a francba, állóhely" és ezen én annyira, de annyira nevettem, hogy egyáltalán nem értette, hogy tudok ilyen szar poénon így mulatni. hiába, trendynek van ilyen korszaka, amikor ömlenek belőle a szar poénok és ami rosszabb, hogy mi pedig mindegyiken röhögünk...

Ja, és még annyit, hogy a múltkori bejegyzéshez: a szofijjjás őrület után lementünk az rs9be, ahol konkrétan zártak, mi mint valami részeg banda körbejártunk, mindent megcsodáltunk, hogy üres, aztán hazataxiztunk asszem, de erre már nem nagyon emlékszem. ja, és a robotüzenmódunkban nem elég, hogy a bejegyzésbe két printscreent, linkeket, embedet pakoltunk, tökrészegen, ja és még kommenteztünk is azon a másik oldalon, hanem még az irodai gépem messenger színét is átállíottuk rózsaszínre, mert trendy szerint a sárga kurva ronda, és mindezt csak hétfőn vettem észre, semmire nem emlékeztem, aszittem vmi besurranó belépett a gépemre hétvégén...

akkor Béla! Holnap a hajón!

nagyon jó h a korpovit váálaszolt,

de

azt akartuk mondani, hog botrányosnak tartjuk, h krisztófer lámbér maón forgattya a kibebaszott visegrádi minerál vásszer reklámját, (itt jegyeznénk meg, h jön FIGO is, akivel úgy volt, hogy RIKÁRDÓ forgat, de keveset ajánloztak nekije, és persze csúnyán bukó is vólt az ügylet), de valuseknek megadathatott vóna a találkozás lehetősége krisztóferrel, DE nem kérdezhette a SZÍNÉSZI KÁRRIERJÉRŰL kívül SZERELMI ÉLETÉRŰL, azaz, SZOFIJJÁRÓL. hogy ki szofijja? hát a marszó!!! nézzzétek: (IMMMMÁDJUK ŐTET!!!)

Ezér háborodánk fel, h valusek basszameg deNEM kérdezheti LÁMBÉRTOT a szofijjjáúl!!! MI NEM TUDTUNK ERRŐL A KIS LIEZONRÓL!!! egymásra nétünk, MI A FASZ VAN??? meggugliztuk, ééééééééééés, eztet találtuk.

És most fel vagyunk háborodva, ezér elmegyünk a comment.com buliba VÁRUNK TITEKET IS!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

sziótok

péntek

Az egész heti mókuskerék legjobb része a péntek este, szinte már futva megyünk a corvindrinkbe, és trendy legnagyobb örömére a pultoslány már felismert minket, és csak ennyit kérdezett: 3 finlandia, 2 kóla, meg egy tonik?! És trendy széles pofával mosolygott, hogy igen!

A szokásos leterített biliárd asztalnál telepedtünk le, amit anilla szerint csak mi használunk, ám szerintem ez nem igaz, és egyre többen gyűltek körénk, megtalált minket egy indiánfejű fiú (úgy nézett ki, mintha a miért éppen alaszkából az egyik nagydarab őslakos lépett volna közénk. elmondása szerint csak azért csatlakozott hozzánk, hogy figyelje, ahogy beszélgetünk. be kell valljam, elég idegesítő volt, elküldeni meg persze nem lehetett, de csak azért, mert ahányszor rászóltunk, 10 másodperc múlva visszaosont.

wendy elfojtott hangon előhozakodott titkos tervével, hogy ő biciklivel szeretne közlekedni, de nem a bulikákba, csak a munkahelyére, mert nagyon elege van már a gusztustalan kombinó tömegből, meg a metrón nyomorgó bűzös emberekből. anilla persze rögtön elkezdte forgatni a szemeit, hogy ő nem támogatja ezt a biciklis réteget, mire wendy tökre elszongyolódott, de én akkor mondtam, hogy szerintem meg tök jó dolog, és igenis próbálja ki, mert nekem is volt már ilyen rohamom, de akkor még nem volt lencse a szememben, és féltem 10 méter után nekimennék valaminek. úgyhogy most drukkolonk wendynek, hogy sikerüljön a biciklis-projekt! (UPDATE: és jelentem, sikerült. hétfő késő este tutuka és rali egy gyönyörű szürke-mályva színű menő bringával jelentek meg a házam előtt, amit egyenesen újpestről hoztak el nekem, pontosabban rali, aki 10 kmtert tekert a két bringával egyszerre, és utána el is jöttek velem a dolgozóba, hogy megismerjem az utat - tök jó éjjel biciklizni - és utána vissza is, pontosabban csak tutuka, és nagyon aranyosak és megértőek voltak, hogy én még lassú, bizonytalan és félős vagyok, de sokat fogok menni és mingyárt én is menő leszek, talán nem annyira mint ők, de azért egy kicsit.) 

az ötödik vodka után, hajnali fél2-kor elérkezettnek láttuk az időt, hogy átmenjünk a kamrába. de még mielőtt a diszkóba értünk volna, anilla mondta, hogy neki pénzt kell kivennie, és betértünk a sarkon lévő non-stop bankautomatához. anilla épp tette be a kártyáját, amikor hirtelen, hoppppp a műanyag talpú kiscipője talpa nem bírta a tükörsima márvány padlózatót, és egy hattttalmasat vágódott. mi meg persze csak röhögni tudtunk, bár elég kitekeredett pózban feküdt ott szegény ani. a biztonsági kamera túloldalán lévő őrök is jót nevethettek.

az affér után nagyon jókedvűen érkeztünk a pincébe, ahol rögvest a bárpulthoz léptünk fröcsikét rendelni, amit utólag belátunk, nem kellett volna. mert nem elég, hogy nagyon rossz íze volt, a vodka után nagyon rosszul is esett. főleg szegény wendynek, aki kb 1 óra múlva kiakadt szemekkel jött oda hozzánk, és folyamatosan azt hajtogatta, hogy meg fogok halni, meg fogok halni.... anilla hívott neki egy taxit, beültette, útbaigazította a robotot, és a kezébe nyomta az elvágódásánál szerzett pénzt.

nem sokkal később, mi is elindultunk hazafelé...

szombat

az előző napi mulatság után kicsit vodka-undorunk lett, így úgy döntöttünk, hogy megisszuk végre a híres neves villányi wunderlich pincészet csodaborát. és mivel garamté meg birka szülinapi zsúrja az rs9-ben volt, egyértelmű volt az ivóhelyszín is: rs12. most szerencsére nem volt olyan felfordulás, mint legutóbb, mikor tutuka egy siserehaddal állított be, hisz csak a konyha helyiségét használtuk. saci és nikike is csatlakozott hozzánk, sőt rikárdó is előjött a süllyesztőből. és mikor már garamté a századik sms-ét írta, hogy hol vagyunk, kiléptünk a kapun, és átsétáltunk a túloldalra.

hát éééés a buli ahova csöppentünk... egyrészt jó volt, mert ott volt garamté meg birka, akik vigyorogtak megállás nélkül, garamté külön örült a denim arcszesznek (tavaly tusfürdőt kapott tőlünk) és ott volt mrzl, aki csak kicsit tántorgott, de mindennél jobb fej volt, például új táncot fejlesztettünk ki, a lábrugdusóst: a másik lábfejét kell rugdosni és ez pár rúgás után úgy néz ki, mint a tánc. ezek voltak a pozitívumok, a negatívumok sajnos kicsit nagyobb hatást tettek ránk trendyvel, mert hát zene...valljuk be dj on-off (vagy ahogy kopi nevezte kikapcs-bekapcs)...rémisztően szar volt na. ráadásul azt képzelte, hogy egy tízezres aréna előtt játszik, felállt valami kisszékre, és onnan csápolt a közönségnek, rettentő idegesítő fejeket vágva hozzá.bár anillának tetszett persze; mi nem bírtuk elviselni, hogy basszus egyre másra jöttek a petőfi rádió szintű mixek: oasis vs papa was a rolling stone, és mi komolyan nem értettük trendyvel, hogy hogyan lehettünk három-négy évvel ezelőtt basszus minden csütörtökön és szombaton a szóda bűzős pincéjében, és hogyan tombolhattunk erre a szarra. valahogy felsejlik, hogy akkor is kurva unalmas volt, de hogy miért nem mentünk máshova az télleg rejtély. trendy nem is bírta tovább, egyszercsak felbődült, hogy ő elmegy a nikike után a gödörbe, kész elege van, ott is hagyott minket, anilla rázta, mi meg rikárdóval támasztottuk a pultot, mint két öreg. aztán mivel kurva unalmas volt már, mi is a távozást választottuk.

Miután a szuper szakítósbuliban wendy az index kamerái előtt szakított géczydáviddal, külön megörültünk a bajuszbulinak, hiszen wendy rájött: neki mindig is nagyon tetszettek a bajuszos férfiak, jól lehet majd ismerkedni. vártuk hát a szombat esét nagyon. én pedig mint az 1976-ban alakult magnum-klub alapítótagja szintén imádattal vagyok a bajsz iránt. (tomasmagnum forevör!)

a madách téri talponállóval alapoztunk trendyvel és katkával, hogy ne kelljen sokat gyalogolni az orkán erejű szélben a főbejáratig. meg kell állapítanunk, hogy bár mocskos kis talponálló és a poharak kurva koszosak, a voda mégiscsak öccá' forint, szóval inkább a trendy által flaskába öntött bort szlopáltuk az utcán, mint igazi gimis csóró lányok, majd boldogan viharzottunk le a bajuszbuliba, ahova nem sokkal később anilla is megérkezett, és nem győztünk gyönyörködni bajszos ismerőseink tömegeiben. mindenki, mindenki kurva ronda volt, de mindenki máshogy.

wendyvel szabályos féltékenységi rohamot kaptunk, mert egyszerűen minden fiú annyira menő volt a bajszával, de mi lányok mit tudunk felmutatni, álbajuszt ragasztani bénaság - mind fiúnak mind lánynak - ezért csak irigykedve bámultuk a fiúkat. közben arra gondoltunk, milyen lehet eleve bajszosként lejönni egy ilyen buliba, ahol mindenki más poénból az...

nem is szaporítjuk a szót, beszéljenek magukért a képek, az indafotóról, még több kép ott.

navarro azt mondta magáról, hogy olyan mint egy pinpongos, szerintem parasztnak nézett ki, végül kiegyeztünk a pinpongos parasztban -- mellette bright, na hát ő!

bright külön képet érdemel: trendy szerint echte közös képviselő, én még hozzátettem, hogy olyan közös képviselő, aki szabadidejében hagyományörző huszárkörbe jár

puskárkrisztián bevallotta, fredimerkuri nyomdokait követte bajsza levágásánál, trendy szerint olyan mint egy edző bá

egy edző bá, aki néha kicsit kiüti magát

egyedpeti (jobbra) egyszerűen fantasztikus, ő a csúcs: igazi parasztgyerek, egy kis petőfisándor

dudi bár műbajuszos, mégis nagyszerű volt, tisztára mint egy perverz pornószínész

valusek, hát ez ez ez

szémannt muszáj volt megfeddnünk, hiszen gyáva módon nem merte bevállalni a csupasz arc+bajusz kombót, azzal védekezett, ez a kamionos sztájl

aztán elszabadultak az indulatok, örült tánc vette kezdetét, navarro bemutatta, milyen a pimpongos tánc, puskár egy queen számnál azonnal a kör közepére perdült, majd trendynek le kellett lépnie a trafóba, de mi maradtunk anillával és katkával. ahogy trendy távozott, feltűnt szabózé, akinek annyira megörültünk, hogy munkverával egyszerre pattantunk őt üdvözölni, vera cigije meg egy kicsit rossz helyen volt, a szemem mellett konkrétan, az alsó szempilláim egy kicsit leperzselődtek. nem lett nagy baj szerencsére, csupán egy kicsit rövidebbek lettek, a vécében szszandra megnyugtatott, hogy vele is ez történt, és két hónap múlva duplaakkorára nőttek vissza. meg is nyugodtam, ám a szemem sajna nem, olyan volt, mintha egy forró pinponglabda parázslana a szemem helyén, el is döntöttem, jobb, ha otthon jegelem. úgyhogy búcsút intettünk katkáékkal anilláéknak és hazaindultunk. reggel anilla kifejtette, ezentúl csak blogbulikba fog járni és igazat adtam neki, tényleg isteni volt.

ezzel a csodás képpel búcsúzunk, mennyire aranyos már a valusek rajta!

Többek közt ezekkel a keresőszavakkal találtak a blogunkra a héten:

>>pedofil pornó videók

>>sleepingporno

>>Lájonel Ricsi honlapja

>>pécsi nő dugni

>>benkő lászló alkohol

>>műanyag vámpírfog hol kapható

>>iván kolin

>>Playboyos táskát hol lehet venni

>> véres tampon

>>kerek fenékkel rendelkező sztárok

>>wc-re csikarta

>>gitárra irt énekek jézusrol

>>kilóg a fasza

hát megint eltelt egy év, trendy immáron 26 éves, és meignt meglepetésbulit kellett szerveznünk. két lehetőség volt: egy hogy hétközben köszöntük, ami necces, mert lehet többen nem tudnak eljönni a másnapi meló miatt, vagy szombaton, ami necces, mert lehet nem tudnak eljönni, mivel egy nappal előtte szóltunk.(aha-aha...de miért egy nappal előtte szóltok?!-trendy) végül a szombatra esett a választás, katka intézte a tortát, anilla mondta, hogy a toldi kávézó részében gyülekezzünk, mert trendy úgyis ott fogja nézni a nyomozót meg utána lesz a diákzsűri díjátadó is. sajnos nem éppen a szervezés magasiskolája jellemezett minekt, mivel nagyon sokat csúszott az egész program, mindenki unatkozva üldögélt míg trendy végre kijött a teremből, én a meghivottak listájára először persze felírtam gárit és ibent, aztán az a file elveszett, ezért újat kellett csinálnom, amiről meg lefelejtettem őket (mivel azt hittem rajta vannak, dehát ugye az előzőn voltak) és persze se anilla, se katka nem vették észre, hogy hiányoznak, tehát nem szóltunk nekik, utólag is bocsánat mindenkitől, gáritól, ibentől és legfőképp trendytől. nagyon sajnáljuk a bakit.

persze, ahogy trendy meglátta tortát a következő mondatokat mondta: "neee... azt hittem ennek már vége! nem az volt, hogy nem lesz több meglepetésköszöntés? most akkor kezdődik minden előlről?" és igen, kénytelenek lesznek engem is megköszönteni majd nyáron, és jelzem, azért is elvárom, mert ugye senki se számolt be az én előző szülinapomról sehol.  

garamtétől és annától egy csodaszép fekete csillogós karkötőt kaptam (pont olyat, amilyet szerettem volna!), míg saci elég fura ajándékkal készült: egy kis csomagban 8 azaz 8 kacsafejet rejtett a táskája, amiből egyet nekem adott. hát itt képzeljetek el egy félbevágott valódi kacsafejet, aminek megvan a szeme, az agya, a nyelve, mindene, és jó fűszeres olajban van kisütve. saci ezt eszi mindig a kedvenc kínai éttermében. wendy erre vegaként nem nagyon tud mit mondani, de nekem is elállt a szavam, amikor megkaptam, azt hittem, egy kis fafaragás.

mutatnánk, jelezve, hogy ilyen tényleg van:

mielőtt elszabadulnának az indulatok, hogy mennyire béna is volt ez a kis szülinapi köszöntés, azért meg kell jegyezni, hogy nem kisebb személy is tiszteletét tette az ünnepségen, mint tarr béla, aki visszahúzódóan, a háttérből figyelte az eseményeket, nem akart a társaság középpontja lenni, ezért is csak ilyen képekre volt hajlandó trendyvel:

üldögéltünk-üldögéltünk, de annyira mínuszfokok voltak, hogy hiába vettük fel a pulcsinkat, meg a kabátunkat is, egyfolytában dideregtünk. wendyvel aztán úgy döntöttünk, hogy körbejárunk, hátha az emberek között sokkal melegebb van, ahol mindenki beleheli a termet. hirtelen a tömegben feltűnt joobsanyi, aki elmondta, hogy mennyire teccik neki, hogy ennyire kiadjuk magunkat, és hogy ennyire beengedjük az olvasókat az életünkbe...(haha, nem is tud mindent!) és katkára meg anillára azt hitte, hogy testvérek, merthogy a szájuk állítólag ugyanolyan. joobsanyi emellett sűrűn bocsánatot kért wendytől, mert bloggere az én zavaimnak tulajdonította sanyi jellemzését, amit valójában wendy írt, ígérte, hogy szól a bloggerének, hogy javítsa. (és jelzem, még mindig nem javították, ami ténylg nem szép dolog) aztán mesélték, hogy barátjával - aki egész végig buddhapózban álldogált mellette - épp elsőemelet koncerten voltak, és hogy felejthetetlen élmény volt, főleg kiki, akin egyáltalán nem látszott, hogy súlyos betegségen esett át.

joobsanyi magyaráz, háttérben buddha, a barátja

aztán megunva a fagyoskodást döntöttünk: ideje hazamenni, nincs itt már keresnivalónk, szépen összeszedtük kis cókmókjainkat és ki-ki hazaballagott otthonába, vagy ki tudja hova...

az utóbbi egy-két hétben több jelenésünk is volt, kezdetnek mingyárt itt a szakítósbuli, amiről legyen elég annyi, hogy míg valusek magabiztosan sütkérezett a gratuláló tömegek pillantásaiban és vállveregetéseiben, frappáns beszédet is mondott, hogy mennyire örül, hogy ilyen sikeres lett a blogjuk anillával, eközben a béna anilla annyira ideges volt, hogy még otthon benyomott két vodát, majd folytatta ezt a parázsban és az este egyik felében kezét tördelve fel-le járkált, mert nem tudta, most mi is van, "ezek az emberek mind az én blogom miatt jöttek, jézusom...", aztán a vodkák miatt az este második felében tökrészegen csinálta ugyanezt, de akkor meg a részegsége miatt aggódott.

mi trendyvel nem nagyon tudunk érdekes esetekről beszámolni, trendy mindenkinek előadta a rendőrsztoriját és iszonyú béna alakok meséltek neki iszonyú hülyeségeket, amire ő csak annyit reagált, hogy kicsit arrébb ment, de az alakok meg követték, én meg egy kis dobozt szorongattam egész este. ennek a kis doboznak nagy története van, mert katka a találkozóra a kezében ezzel érkezett majd átnyújtotta nekem. nézem és látom h egy déháel küldemény, rajta valami arnold singer a feladó és a címzett pedig Frau X.Y. (itt az én nevem). a csomag dojcslándból érkezett az előző munkahelyemre, ahol ugye katkával együtt dolgoztunk, és amikor kinyitottam már végképp nem értettem: egy másik doboz volt benne, rajta valami szép festménnyel és a dobozban meg egy üveg ital. bárhogy törtem a fejem nem jöttem rá ki ez az arnold, és miért küld ilyet, ráadásul a volt munkahelyemre. az ital egyébként finom volt, bár volt valami kicsit undorító utóíze, de nem jöttünk rá katkával, hogy mi az, viszont arra igen, hogy herr arnold egy utazási iroda vezetője, és én leveleztem még vele annak idején, ezért a kis ajándék. visszatérve a bulira: más említésre való esemény nem történt, trendyék előbb leléptek, mi anillával még maradtunk, majd karon fogtam szegényt, mert tökrészeg volt, a taxiban kiszálláskor kezébe akadt egy kis játékautó, amiről kiderült, hogy a soför kisfiáé, ezen anilla nagyon meghatódott és boldog életet kívánt köszönésképp a soförnek és a kisfiának is.

aztán jött a szombat este, a gumipop mellett ott volt a főbejárat nyitóbuli is, de mi megbeszéltük, hogy előbb felmegyünk anilla és wendy munkahelyére (most meg ők dolgoznak egy irodában) és ott vedelünk, hiszen öt méterre van tőle a főbejárat. gyalog mentem fel anillához az ötödikre, mert legutóbb halálfélelmem volt a liftben, és nemhiába, mert legutóbb didiék be is szorultak, szóval, rettentő mód izzadtan érkeztem, amin csak a fröcsike segített. aztán nem sokkal később megérkezett wendy is, aki műanyag dugeszos rózsit hozott, és nagyon nehéz volt kinyitni, de végül sikerült. és a dugesz úgy nézett ki, mint egy újszülött kishörcsög, pont olyan pici volt, és pont olyan rózsaszín.

10 körülre terveztük az indulást, ám anilla kapott egy fülest, hogy a főbejárat előtt, ahol 10 körül kezdett volna a zuboly, kilométeres kigyózó sor áll, meg fészkontroll is van, úgyhogy esélytelen a bejutás. tutukáék is oda készültek, de jeleztük nekik, hogy fullos a hely, ezért felinvitáltuk őket az irodánkba. trendyvel a bejárattal szembeni kanapéra ültünk le, és kásztingosat játszottunk. mindenkit pontoztunk, aki belépett a szobába. és az emberek csak jöttek, jöttek, és jöttek, mi meg alig bírtunk velük, így mindenkit betereltünk a konyhába. a konyhai létet elég hamar megunták, tutuka is csak azt tudta mondogatni, hogy meeeeeeeeeenjünk, miközben sapkában és kabátban állt a szoba közepén, de senki meg sem mozdult.

mikor végre mindenki nagynehezen elment, hirtelen olyan éhségroham tört ránk, hogy a 2 szikkadt (de nagyon finom) kiflit elkezdtünk a hűtőben talált kicit cipős mustárral és finom majonézzel két pofára majszolni. anilla megtalálta boni ottfelejtett kiántiját, amit csövesként a kabátom alá rejtettünk, és bepattantunk a taxiba. wendy meg végig rágóért könyörgött, én meg hiába mondtam, nem tudok adni, mert éééérted, nem tudok megmozdulni. (az üveg végett ugyebár, csakhát ezt a taxiban nem mondhattam.)

a lőrincpap térnél kipattantunk, olyanok voltunk, mint egy tinibanda, a hely előtt üvegből vedeltük a bort, és egyre többen gyűltünk össze. megérkezett valusek is a khhhmm 16 fős lánybandájával, lassacskán tutukáék is befutottak, így semmi nem állíthatott meg minket, hogy végre megkezdjük a hatalmas fejenpörgést.

döbbenetünkre kb 10 ember lézengett a helyen,ami egy kicsit elkeserített minket, tutu meg is jegyezte, hogy milyen béna helyre hoztuk őket, nem elég, hogy tele van cicagatyással, de még igazi buli sincs. mondtuk neki, nyugi, még korán van, csak ki kell várni.

a várakozás közben rendeltünk fröcsit, és ekkor jött a botrány: a béna pultoslányok olyan bénák voltak, hogy elfelejtették, hogy trendyt már kiszolgálták, ő csak állt ott a kikészített pénzével, de senki se foglalkozott vele, majd ezer év után megvonta a vállát és otthagyta őket, ekkor én kezdtem nekik integetni, hogy figyeljenek már órák óta ott állunk, ezen meg nagyon megsértődtek és pofavágva adták oda a piát. nem indult még be a tánc, trendy valami idegennel beszélt, én ferivel, anilla meg raliiival, de aztán végre követtük valuseket a tánctérre és roptuk az ósdibbnál ósdibb régi slágerekre.

na, bénák vagyunk, de itt abbahagyjuk, többre nem emlékszünk, trendy nem találja a képeket, ezért zárjuk is le ezt az estét, és koncentráljunk inkább a jövőre, ami igencsak érdekes dolgokkal kecsegtet...

valahogy úgy tűnt ezer éve nem voltunk már bulizni, (pedig a téli sziget épp hogy végetért) épp ezért volt külön öröm hogy a trafóban kedvenc sztárjaink dj-kedtek egy szuper rockdiszkó keretében. fél tízkor már a corvin drinkben támasztottuk a pultot anillával és trendyvel. trendy hozott aparátot, így az este képes beszámolója következik.

ittuk a vodát, kedélyesen beszélgettünk, majd wendy zsoltba, rég nem látott ismerősébe botlott, aki mint kiderült a házban lakik, így mindennapos vendég a corvin drinkben. barátjával mátéval oda is telepedtek az asztalunkhoz. előkerült az aparát és máté volt szives egy csomó képet csinálni rólunk:

mint a kép is mutatja anilla kisangyal, én épp az ellenkezője, trendy meg csak trendy fejet vágott - viszont nem volt csukva a szeme. ami a további képeken sajnos nem volt igaz, ezért a következő trükkhöz kellett folyamodnia:

mert ha kínai rízsszedővé változik, máris minden rendben.

a hely amúgy tömve volt szalagavatós diákokkal, mindenfele csillogó kontyos kifestett tinilányokat lehetett látni és wendy a következő beszélgetést halotta két kontyos lány között a pultnál:

-és hol a zsolti? miért nincs veled?
-hazament, fáradt volt, mondta azért érezzem jól magam.
-de azért megb***ott a lányöltözőben a szalagavató után, ugye?
-á nem, majd reggel fog megb***ni.

míg wendy a pultnál várt és ilyen lányokat hallgatott, anillával kicsit elszaladt a fantáziánk és a közelgő buliról és szerelmeinkről ábrándoztunk, én pélául arról, hogy:

anilla meg:

nem is nagyon bírták már tovább az álmodozást, egyre sürgettek, hogy fogyasszak gyorsabban, mert minden jóról lemaradunk. a srácok igencsak vacilláltak, hogy jöjjenek-e velünk a diszkóba, mindenféle együttesneveket kérdezgettek, meg hogy milyen is lesz, mondtuk, itt az idő a döntésre, ők meg egymásra néztek, imígyen:

és azt mondták, még egy kicsit maradnak, aztán háta. (később fel is fedeztük egyiküket a tömegben.) nem vártunk hát tovább és azt mondtuk :

a trfóba érve teljes döbbenettel álltunk, mert kb öten voltak az egész hodályban, a szalagavatók elszippantották a fiatalokat, kicsit el is fancsalodtunk, hogy milyen buli lesz így, aztán persze nem kellett csalódnunk, sorra tűntek fel kis barátaink és ismerőseink a helyen. ott volt példának okádék miguel, akinek wendyvel való hasonlósága (vagy inkább fordítva) a 27-i buli óta tény, és anilla nem győzte mondogatni wendynek, hogy ő már csak és kizárólag miguelt látja benne. erre wendy csak ennyit gondolt:

majd anilla próbált pár közös képet készíteni rólunk, de nem nagyon sikerült. aztán döntöttem: 2008 a férfivá válásom éve lesz. kész, vállalom miguelségemet. teszler szerint még dolgoznom kell rajta, első körben a szám vastagsága a gond, azt kell keskenyítenem és szélesítenem, aztán az orromnak egy kicsit hosszabbnak kell lennie, aztán a mellemből is le kell faragni, hogy tyúkmellem legyen, és akkor már egész jó leszek. gyorsan el is kezdtem álmodozni:

hogy majd egy nap, ilyen leszek:

miközben wendy miguellé válásáról ábrándozott, én rágókérő körutamat jártam kb fél órája - hihhhetetlen, hogy egyszerűen senki nem rágózik, mindenki büdös szájjal beszélget- megpillantottam inkeit, aki elég feltűnően csámcsogott a rágóval, oda is léptem hozzá, és kértem tőle, persze kiderült, hogy neki sincs, hanem tibor barátjától kapott ő is. (megvallom akkor már volt egy rágó a számban, igaz csak egy fél volt, aminek semmi hatása nem volt) és ahogy nyomtam a számba a rágókat, és egyre csak duzzadt, arra gondoltam, hogy vajon milyen lehet egy egész csomaggal megenni. inkeit meg is kérdeztem, hogy ő már próbálta-e, egy kicsit furcsán nézett, majd rávágta, hogy nem. azért utána elgondolkodtak mindektten a fölvetésemen, ilyen fejjel:

miután teszler hosszasan elmondta, hogy hogyan legyek miguel, felvázolta az ő 2008-as terveit. elmondása szerint életre szóló élmény volt a múltkori kamrás verekedése, ezért kimondható, hogy 2007 a szakítások, és leépülések éve volt, de 2008 az építkezés, az újrakezdés és az egymásra találás éve lesz. mindehhez elég eltökélt fejet vágott, úgyhogy elhittem neki:

aztán megláttam a kóla-luka testvérpárt is, hogy megérkeztek gégével egyetemben, gyorsan oda is mentem hozzájuk és csináltam pár képet, de kóla az ukrán maffiózó arcát vette elő, ezért inkább csak beszélgettünk:

trendy meg is intette őket, hiszen rendőr lévén nem viseli az agresszivitást és rendbontást:

aztán persze volt tincitánci is, jöttek a jobbnál jobb számok, feltűnt tonyó és endre is a színen, úgyhogy trendy igencsak boldog volt. meg kell hagyni, endre újra csodásan ropta, és igazi sztár lévén imád fotózkodni is. csakúgy mint tonyó, ez már sokszor kiderült. tonyó maximálisan megérti trendy endre rajongását, ezért is készült ez a fotó:

és ekkor jött az, amire csak az álmokban van példa, a táncolók közé egyszercsak berobbant egy szálfatermetű fiatalember, anilla szemei azonnal szivecskéket lövelltek, a dalia pördült egyet jobbra, egyet balra, majd mindhármunkat átkarolva vigyorogva pózolt a kamerának. külön felhívnánk a figyelmet anilla fejére, aki tudja, megismételhetetlen pillanat ez.

ám nem volt itt még vége anilla álmai megvalósulásának, mert penikdani hopp máris átkarolta őt, csak őt (anilla közben valami ilyen dallamokat dúdolhatott) és elkészült a FOTÓ. tény és való, gyönyörű párt láthatunk a képen:

ennél már nem kellett több, szépen el is indultunk haza. a megállóban kédezgettem trendyt, hogy miről beszélgetett órákig inkeivel meg tibivel, erre elnézett a távolba, és merengő fejjel ennyit mondott: "hát a rágóról...meg jézusról." közben kértük megint a giroszost, hogy dobjon ki nekünk egy két lepényt, vagy pitát, mert szó mi szó, korgott a gyomrunk.

anival az éjszakairól leszállva dinibe botlottunk, aki kb negyed órával azelőtt a tánctéren mondta nekünk, hogy ő még nem indul, ne várjunk rá, erre persze ott tántorgott le a buszról, majd kérdésére, hogy feljöhet-e lencsét enni (mert szerinte nálunk csak azt lehet enni), mondtuk aznap hagymás-bazsalikomos rízst főztünk, erre undorodó pofát vágott és annyit mondott: "akkor hagyjuk", és ki-ki ment ágyacskájába.

Fontos találkozóra ültünk be ma este kólával és m.évával a kásztró bisztróba, és az üzleti megbeszélés és bréjnsztorming után mókás kis dologra bukkantunk trendy gépén. Azonnal elszabadult a fantáziánk és ilyen képeket csináltunk:

trendy örül

wendy egy számtekes fiú

trendy harap (mert megteccett neki a fiú)

kóla is hajlandó volt egy közös képre - kicsit senyved

kóla szereti a bort 

az a vicc, hogy ilyen fiúk vannak az életben

trendy olyan, mint a tökösatörökazőrmeganőben a nő

wendy: vannak ilyen gnóm japán játékbabák 

ez is csúcsszuper lett