Pécs óta nem nagyon voltunk sehol, ám szerencsére a mai estére több program is ígérkezett. (mozi anillával, tablettásbor buli lovasbével, kinga "szülinapi" bulija a yespubban, szóda garamtével).

A moziba eleve csak ketten mentünk anillával, mert trendynek beteg lett a szeme(árpás, mondjuk ki), a sminkes csaj végett. (csak zárójelben jegyzem meg, hogy trendy ma délelőtt egy hajbemutatón vett részt, ő volt a hajmodell, frizurája tokijohotelesre sikeredett...) A film után találkoztunk vele, és bizony nagy dielmma volt, hogy hová menjünk, hiszen a nagyon füstös helyek kilőve a vakegér miatt. Gondoltuk, lenézünk a tablettás buli helyszínére, de kiderült, hogy beugrós a hely, így az szóba sem jöhetett. Felhívtuk garamtét, aki a kőlevesben üldögélt, de szemét mód lerázott minket: "Itt nincs nagyon már hely, átmegyünk a sirályba, majd gyertek oda..." Elindultunk a nyugati irányába, ahol rábukkantunk régi kedves kis helyünkre, a szlovák sörözőre. A hely 2szintes, a lenti rész a nemdohányzó, tehát füstmentes, viszont mivel  a konyha is ott van, iszonytató zsírszag terjengett. Így a felső szintett választottuk, mert inkább a cigifüst, mint a kajaszag. Szomorúan konstatáltuk, hogy nincs folyóbor, így üvegeset kell innunk 950 ft-ért, és bár 3 felé osztottuk az összeget, mégsem úsztuk meg valami olcsón. (főleg, hogy 2 üveggel ittunk...nemhiába olyan fantasztikus hely a nagydiófa)

Nekem persze napszemüvegben kellett ülnöm, mert nagyon fájt a szemem, olyan voltam, mint egy vak, vagy mint egy szemműtétes. Mikor már legurítottuk az első üveg bort, felhívtam lovasbét, hogy milyen a buli, amikor is kiderült, hogy a koncertnek már vége, míg megvárja míg összepakol a banda, és átmennek hozzá bulizni. Én meg mondtam neki, hogy akkor most azonnal induljon haza, mert akkor mi már nem kérünk több bort, hanem felmegyünk hozzá. (persze azét kikértük a másik üveget, és még szerencse, mert lovasbé még 2 óra múlva is valami parkolóház mínusz 2-es szintjén bolyongott. hogy miért, azt nem tudjuk) Kb 10 körül megjelent katka meg fabian, így velük átsétáltunk a yespubba. (pontosabban átfutottunk, mert nagyon hideg volt). A helyen kb 5 percet voltunk, nem voltak valami sokan, de elég nyomi kis hely-és nagyon füstös! Kanga a "szülinapos" (aki azért idézőjeles szülinapos mert most tartotta szerinte a 21. szülinapját, mikor január 31-én elmúlt harminc), wendy szerint gyönyörű volt, ezt többször megjegyezte. összetelálkoztunk vajdatomival, aki csodálkozva nézte a napszecsómat, erre én mondtam, hogy csak azért viselem, mert tegnap műtötték a szemem. Erre vajdatomi aggódó arccal megsimogatott és csak ennyit mondott: "Akkor neked most otthon kéne lenned és pihentetned a szemed, menj haza...", és mielőtt beszállt volna  a taxiba, átnyújtott nekem egy névjegykártyát: JADE MODELS, Vajda Tamás, divatfotós, ügynökségvezető. Döbbenten mutatom wendynek, hogy "nézd, milyen menő lett a vajdatomi, saját ügynöksége van, dzséd a neve!" wendy meg a pofámba röhögött, hogy, "az jáde, te béna, nem látod a bazi nagy gyémántot?" És valóban...

Kocsiba pattantunk, és átrobogtunk a sirály nevű helyre. Trendy már nagyon izgatott volt, mert garamtének anillával beadták, hogy ők ketten ma este semmiképp nem találkoznak, mert anilla nagyon fél az árpától, erre garamté is beijedt, és inkább hazaküldte trendyt. Így ő úgy tudta, hogy anilla egy ismerősével iszogat valahol, trendy meg otthon alszik. És lett is nagy döbbenet, mikor a sirályban megpillantotta mindkettőt...együtt. Ez az árpa egyébként jobbnál jobb poénokat ihletett, de leginkább az árpattilás poén vitte a pálmát. Egyébként még a szlovák sörözőben, mikor trendy elment pisilni, a wc-re órákat kellett várnia, mert egy nő szart odabent, és itt, mikor anilla elment wc-re, jelzett, hogy a bal oldali wc-be ne menjünk, mert össze van fosva. Ezek szerintett a szarós nő követett minket...vagy köztünk volt?!

Maga a hely, olyan, mint egy könyvtár, úgyhogy egyedül is be lehet oda ülni, olvasgatni, iszogatni. Anilla remek könyvekre bukkant, mint például májköl dzsekszon élete vagy egy roppant olvasmányos kis tanulmáynfüzet, merőbéla 1991-es színházi pályázatával és önéletrajzával, amiben a feleségéről így ír: "Feleségem Merő Béláné, jelenleg munkanélküli."

Hajnali 2körül feltünően pakoltak körülöttük, és már fel is szólítottak bennünket a távozásra. A kijáratnál könnyes búcsút vettünk egymástól, garamté jobbra, mi balra. Az éjszakai buszmegállóban még megismerkedtünk egy tántorgó fiúval, akinek alig lehetett a szavait érteni, de a párfümje nagyon jó volt. És bár kérdezgettük, mi az, ő sajnos nem tudott rá érdemleges választ adni... Így ezzel a kellemes, ám nevén nem nevezett illattal buszoztunk haza.