bár hulla fáradtak voltunk, wendyékkel mégis úgy döntöttünk, nem haggyuk ki a pénteki gumpipopot. az indítás a szokásos volt, találka anillával, majd wendy később csatlakozik. mivel 11ig ingyenes volt a belépő, volt még egy kis időnk beugrani a helyünkre - gondolom, sejthető, hogy hova. attilának átadtam a cd-t, amit előző este rendelt (rajta számvere óver dö rénbó klasszikussal 16x egymás után...utólag is köszi janeknek). fizetségem érte, egy jó adag vodka volt...attila persze royal-lal próbálkozott, de jeleztem neki, hogy jobban örülnék a finlandiának. nem maradtunk sokáig, én ha jól emlékszem, le sem ültem, csak a pultot támasztottam. és mikor elmentem a toálettre attila megkérdezte anillától, hogy hová ilyen sietős. ani mondta, hogy diszkóba megyünk, rokkdiszkóba. attila elképedve nézett: "miiiicsooodaaaa, ti rokkerek vagytok? Trendy is? És mit hallgattok elisz kupert?" a szemét anilla meg csak nevetett, és felvilágosította attilát, hogy én inkább tokijóhotel rajongó vagyok. (mire a pultnál egy férfi felnézett a poharából, és megjegyezte, hogy azt a lánya szereti.)

azt gondoltam, hogy én aztán ki nem mozdulok péntek este, erre persze persze megint jött a szokásos forgatókönyv, gumipop. persze megint késve érkeztem, de még időben, hogy ingyen mehessek be, trendy, anilla, kisgé meg a betterfly már ott is voltak. trendyék addigra már benyomták a nagydióban az ingyen italadagjukat, mellé előkérték attilától az előző este otthagyott tökmagot és még a hűtőbe eltetettek valamit, amit titkolnak előlem, szóval most nagyon kiváncsi vagyok, mi lehet az.

trendy moogszabótamással beszélgetett igazán izgatottan, mert már csak két nap választotta el őket a nagy amerikai turné indulásától, igazán büszkék is vagyunk rájuk. kicsit később betterfly-ék jelentették be, hogy igen, végre megvan az új énekesük, aki teljesen lenyűgöző, nagy reményeket fűznek hozzá és hogy mi is megláthatjuk a március 13-i koncerten a kultiban, mit is tud a srác. trendyvel és anillával büszkén néztünk össze, hogy véleményünkkel mi is részt vállalhattunk a betterfly tökéletesedésében.

kis idő elteltével ideje volt a tánctérre sietni, hogy ne maradjunk le a kitten killers műsoráról, anilla nagyon kiváncsi volt a két tizenöt éves kislányra, és igaza volt teszlernek, nagyon aranyosak voltak, ahogy az egyik semmit se csinált a lemezjátszók meg erősítők mellett, csak táncolt, meg a fülhallgatóját vette le meg tette fel, a másik, aki meg valójában zenélt, órákig keresgélte a gombokat. kedvesek voltak, na. trendy eltűnt mellőlünk, amikor valaki megkocogtatta a vállam, egy fiú volt és azt kezdte magyarázni, hogy "I hope, I don't disturb you. This is my friend over there, he is very shy, but he just wants to know if you liked to dance with him." A tényleg elég félénk fiú meg csak integet, hogy "oh no, he is crazy...oh I'm sorry." erre én végre kimondhattam azt a fantasztikus mondatot, amit régóta szerettem volna: "I don't feel like dancing..." és lehet a dancing szót stílusosan kétszer is mondtam.

viszont kicsit késöbb távoztunk a tánctérrről, mert a kitten kislányok bítliszt tettek be, azt meg nem állhatjuk. le is telepedtünk az asztaloknál és míg trendy időről időre eltünedezett mi anillával a másnapi farsangi jelmezünkről beszélgettünk, megláttuk jehovát, akinek aznap este különösen jól sikerült a sérója. nagyon kíváncsiak voltunk a titkára, hogy hogyan sikerül mindig ugyanolyanra megcsinálnia a hatalmas haját. anilla felkurjanott, hogy "wendy, most vagy soha. ha most nem kérdezzük meg tőle, mitől olyan a haja amilyen, akkor soha, hiszen holnapután elhagyják az országot!" mondtam, ok, menjünk. erre anilla "jó, de ne legyél idomulós, hogy bekussolsz!" erre csak annyit válaszoltam, hogy "ne aggódj, sztárokhoz nyomakodásban jó vagyok".

és így is tettünk, odamentünk, jehova meg elsőre rávágta, hogy biztos a hajáról akarjuk kérdezni, és a szivatása a cél...de mikor mondtuk, hogy épp ellenkezőleg, tanulni akarunk tőle, nézzen már anilla lelapuló fürtjeire! a készséges jehova meggyőződve arról, hogy anillának télleg lenne mit dúsítania a haján, megosztotta velünk a titkot: "megmosom, hajhab, megszárítom, kifésülöm, lakk, és ha még igényel egy kis igazítást, akkor megint hajhab, és tupír." anilla végre előhozakodhatott a történetével, hogy ő nem ám csak az egyetemről ismeri jevovát, mert kapcsolatuk közvetve régebbre nyúlik vissza, hiszen anilla zs-je és jehova egy gimibe jártak, ami 8 osztályos volt, az épp ballagó zs tisztán emlékszik a kis jehovára, kitalálható, hogy miért...jehova el is merengett, hogy "jé, akkor már ezek szerint 10 évesen is ilyen hajam volt..." megtudtuk még, hogy pillanatnyilag a moog a legsikeresebb magyar zenekar, mert az LGT óta nem volt még ennyi állomásos amerikai turnén magyar banda (az első állomás Frisco), továbbá lemezszerződést se kaptak mások, és hogy az indulás elött egy nappal forgatják a klipet, amit remélhetőleg játszik majd az emtévé, amire én béna módon rávágtam, hogy "hol, az önök kértékben?"

ezek után a pulthoz járultunk, egy újabb kör fröcsikéért, majd benyomultunk anillával a tánctérre, trendy is megkerült végre, és nagyon jót tomboltunk hisztérika zenéire, olyannyira, hogy mikor trendy észrevette, hogy egy kívülről záródó lengőajtó elött áll, azt lett a játékunk, hogy az egyikünk felkiáltott: "lökd be a trendyt, lökd be a trendyt!" ő meg szegény semmit se tudott tenni, anillával azonnal belöktük, szegény bent találta magát valami raktár- vagy konyhaféleségben, és persze rá is zártuk az ajtót. majd időközben dini is megérkezett, neki is tetszett a "lökd be a trendyt, lökd be a trendyt" játék, de sajnos bánatunkra (és persze trendy örömére) megjelent egy csaposlány, aki erélyesen csak annyit mondott: "most ezt azonnal hagyjátok abba, nem szólok még egyszer"

jobbnak is láttuk, ha távozunk a helyszínről, tekintve hogy iszonyú fáradtak is voltunk, kilépve búcsút intettünk trendynek és dininek, és ahogy anillával bandukoltunk, a szerencsétlenre rájött a legbénább részeg csuklás, hozzá össze-vissza dülöngélt, és ezt tetézte egy mellettünk elhaladó férfi mondata a társának: "nézd má', itt jön churchill és húga!" azóta is azon gondolkodunk, hogy de vajon melyikünk lehet a húg?